2013 év adóváltozásai

Az alábbiakban összefoglaltuk, a jelenleg elérhető 2013-tól érvényes legfontosabb változásokat :

SZJA

2013.01.01-től a szuperbruttó kivezetésre kerül (most már ténylegesen egy kulcsos, 16%-os lesz az SZJA kulcsa), ami annyit jelent, hogy az évi 2.424.000.Ft feletti bérekre megszűnik a szuperbruttósítás.

Eltörlésre kerül a járulékplafon, azaz bármekkora bér után fizetni kell a 10%-os nyugdíjjárulékot.

A szuperbruttó esetében havi 190 ezer forint fölött jelentkezik a tehercsökkenés, s ez egészen havi 660 ezer forintig érezteti is a hatását. Havi 660 ezer forintos bérnél nagyjából 30 ezer forinttal csökken az adóteher. E fölött azonban a megszűnő járulékplafon, miatt nő az adóteher.

TB

A gyesről, gyedről visszatérőket, 55 év felettieket, pályakezdőket és tartós munkanélkülieket foglalkoztató cégek, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében akár százszázalékos adókedvezményt is igénybe vehetnek. A munkáltató a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást spórolhatja meg.

Az egészségszolgáltatási járulék havi összege 6.390.Ft-ról 6.660.Ft-ra nő.

MINIMÁLBÉR

A havi minimálbér összege 98.000.Ft-ra emelkedik (93.000.Ft volt), a garantált bérminimum pedig 114.000. Ft-ra (108.000.Ft volt).

Továbbra is érvényes a szabályozás, hogy:

· a 27%-os szociális hozzájárulási adó alapja társas vállalkozók és egyéni vállalkozók esetében legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum 112,5 %-a,

· a bruttó bérből levonandó 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a 1,5% munkaerő-piaci járulék, összesen 8,5% alapja társas vállalkozók és egyéni vállalkozók esetében legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum 150 %-a

CAFETERIA

2013-tól a munkáltatónak a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 (ez 2012-ben 10 volt) százalék EHO-t fizetni (ez összesen 35,7 százalék közteher).

2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a „hideg” (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett.

2013-tól a törvény definiálja, hogy kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen. A kockázati biztosítások munkáltató által fizetett díja havonta a minimálbér 30 százalékáig lesz adómentes.

NYUGDÍJ

2013.01-01-től megszűnik járulékplafon, azaz bármekkora bér után fizetni kell a 10%-os járulékot, megszűnik a szolgálatidő számítás, helyette egyeztetésre lesz lehetőség a nyugdíjbiztosítóval. A magán-nyugdíjpénztár tagoknak is lehetőségük lesz megállapodást kötni az állami nyugdíjbiztosítóval szolgálati idő szerzése érdekében.

27 százalékos egészségügyi hozzájárulás („eho”) terheli 2013-tól az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományokat.

TAO

A Tao törvényt módosító javaslatok egyike biztosítja, hogy a háromszoros K+F adóalap kedvezmény érvényesíthetősége érdekében a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézetekkel is lehet együttműködési megállapodást kötni.

Egy másik módosítás egyértelműsíti, hogy az alultőkésítési szabály alkalmazásában a kötelezettségek adóévi napi átlagos állománya meghatározása során nem kell figyelemmel lenni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegére.

KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

A kisvállalati adót első ízben a 2013. évi adókötelezettség teljesítésére lehet választani, az adózó erre vonatkozó döntését 2012. december 1-20. között jelentheti be az állami adóhatósághoz. Az adó alanya lehet: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. abban az esetben jelentkezhetnek be a kisvállalati adó hatálya alá, ha a következő kritériumoknak megfelelnek:

1. Az adózónak átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan nem haladja meg a 25 főt.
2. Az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
3. Az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel.
4. Nem választhatják a kisvállalati adót az eltérő üzleti éves adózók, a kisvállalati adó alanyai nem térhetnek át a naptári évtől eltérő üzleti évre, beszámolójukat pedig forintban kötelesek elkészíteni.
5. Az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
6. Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
7. Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással, úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám-, illetve a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.

A belföldi adóalanyok adókötelezettsége a teljes körű, azaz a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott, csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.

Pénzforgalmi szemléletű adózási mód (de a könyvelést továbbra is számviteli törvény szabályai szerint kell ellátni, beszámolót készíteni).

Az adó alapja a vállalkozás adott időszaki pénzeszközváltozása és a személyi jellegű kifizetések, de az adó alapja nem lehet kisebb mint a személyi jellegű kifizetések összege.

Az adó mértéke 16%, mellyel mentesül a vállalkozás a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, de minden más típusú adót továbbra is fizetni és vallani kell (ÁFA, SZJA, EHO).
Kisadózó vállalkozások Tételes adója (KATA)

Az adó alanya lehet: egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság, ha a tagjai magánszemélyek. Az adóalanynak rendelkeznie kell legalább egy fő bejelentett kisadózóval. Minden tag aki személyes közreműködésre kötelezett kisadózónak minősül. A kisadózó után fizetendő járulék főállás esetén havi 50.000.Ft (mely a Tbj-ben és álláskeresési járadékban havi 81.300.Ft-os jövedelemalapot keletkeztet), mellékállás esetén havi 25.000. Ft, mely alól csak akkor mentesül ha az adott hónap összes napján táppénzen, vagy egyéb kieső időn volt a kisadózó.

Az éves bevételi korlát 6 millió forint (áfa nélkül) e feletti bevételek esetén 40% adót kell fizetni.

A KATA az ÁFÁ-n és az iparűzési adón kívül kivált minden adónemet (Társasági adót, a kisadózó járulékait és szociális hozzájárulási adóját, osztalék utáni SZJAa-t és EHO-t.). Fontos megjegyezni, hogy a bt-k és kkt-k esetén az eddig felhalmozott pozitív eredménytartalék utáni osztalékot terhelő adók megfizetése kötelezővé válik KATa választása esetén.

A kisadózó által kiadott számlákon kötelező szerepeltetni a kisadózó megnevezést. Egy partner felé évente 1 MFt-nál magasabb összegű számla/számlák esetén a számla kiállítójának és befogadójának is adatot kell szolgáltatnia, illetve a kisadózónak kell bizonyítania, hogy nem burkolt munkaszerződésről van szó.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Jelentősen változik az adóalap kiszámításának módja a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetén: az iparűzési adó alapjából levonható ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások a nettó árbevétel meghatározott százalékában vonhatóak le:

• 0,5 MrdFt árbevételig 100%-ig,
• 0,5 – 20 MrdFt közötti árbevétel estén 85%-ig,
• 20 – 80 MrdFt közötti árbevétel estén 75%-ig,
• 80 MrdFt fölötti árbevétel estén 70%-ig.

ILLETÉKEK

Az eljárási illetékek nőnek: ha a gazdálkodó szervezetek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fizetési könnyítési, adómérséklési eljárást kezdeményeznek 10 ezer forint eljárási illetéket kell fizetniük, az ilyen eljárások megindításakor a magánszemély ezt illetékmentesen teheti meg.

Az öröklési és ajándékozási illeték egysége egységesen 18% lesz (eddig sávos volt), míg a lakás örökléséhez, ajándékozásához kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9 % lesz, vagyis ezentúl sem a szerzett vagyon nagyságától, sem a rokonsági kapcsolattól nem függ a fizetendő illeték.

Az egyenes ági rokonoknak nem csak ajándékozás és öröklés esetén, hanem a visszterhes (például tartási, öröklési szerződés alapján megvalósuló) vagyonszerzés után sem keletkezik illetékfizetési kötelezettségük. Az egyenes ági rokonnak minősülő megajándékozottat nemcsak illetékfizetési, hanem bejelentési kötelezettség sem terheli. Az özvegyek öröklése értékhatár nélkül lesz illetékmentes.

A visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke egységesen 4% lesz.

Megszűnik a negatív adóalap (olcsóbb lakás beszerzése) utáni illetékfizetési kötelezettség.

A 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatár 15 millió Ft-ra emelkedik, és az illetékkedvezmény-maximum megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a 35 éven aluli fiataloknak első lakásszerzésük után – amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja a 15 millió Ft-ot – az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetniük.

A termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség 2013 január 1-jétől a családi gazdálkodókra is kiterjed. Az illetékmentesség feltételéül szabott mezőgazdasági célú hasznosítás kezdő határideje is módosul, aminek eredményként a vagyonszerzőnek nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtől számítva kell a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítania.

ÁFA

A személygépkocsi javítási és karbantartási szolgáltatások fehérítése érdekében, 2013-tól ezekre az ügyletekre csak 50 %-os áfalevonási korlátozás vonatkozik.

Az alanyi adómentesség választhatósági értékhatára 6 millió forintra emelkedik.

Meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén az üzletág-átruházás adómentes tevékenységnek minősül.

Fordított adózás kerül bevezetésre a sertéskereskedelemben is.

2013. április 1-jétől lép hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítő adóalanyok adatszolgáltatását, illetve amely lehetővé teszi a pénztárgépek on-line felügyeletét az adóhatóság által. Ennek részletes szabályozására majd kormányrendelet készül.

Összesítő jelentés-tételi kötelezettség azoknál az adóalanyoknál (mindkét oldalon) amelyeknél az adott ügyletével kapcsolatos számlában áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Az összesítő jelentésben a másik fél adószámáról, az adó alapjáról és összegéről, a számla sorszámáról, valamint a teljesítés, illetve a fizetendő adó megállapításának időpontjáról, ezek hiányában a számla kibocsátásának keltéről kell nyilatkozni.

A kisvállalkozónak minősülő belföldi adóalany a 2013-as adóévre az általános forgalmi adózásban pénzforgalmi elszámolást alkalmazhat, ha ennek választását 2012. december 31-ig az állami adóhatóságnak a bejelenti. Az adóalany ezen választását számláin is jelölni köteles („pénzforgalmi elszámolás”). Magyarul áfát levonni, illetve befizetni csak akkor lehet, ha a vizsgált időszakban az áfa összege rendezve lett.

ART

A vállalkozások 2013. január 1-jétől akár egymás között, akár más személyekkel kötött szerződéseik alapján szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethetnek készpénzben. A szabály megsértése esetén mindkét fél 20 százalék mulasztási bírságot fizet az értékhatár feletti összeg után.

Ha az adóhatóság által megküldött egyszerűsített szja bevallást az adózó május 20-áig nem küldi vissza (mert nem kell javítani), az végleges bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül.

A 2012-ben bevezetett adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményének alkalmazásával az újonnan alakult cégek első, vagy a működő cégek változás következtében választott vezető tisztségviselőinek és képviseleti joggal, vagy 50 százalékos szavazati joggal rendelkező tagjainak adózói előélete alapján az adószám megállapítása megtagadható, vagy törölhető, illetve az adóregisztrációs eljárás során nem elmarasztalt adózók közül kockázatosnak ítélt adózók szoros adóhatósági felügyeletére kerülhet sor annak érdekében, hogy adókötelezettségeiket teljesítsék. A tapasztalatok alapján enyhülnek a kockázatelemzési eljárás során kiküldött kérdőívre történő válaszadás elmulasztásának jogkövetkezményei.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel. A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés (TBSZ, Start, NYESZ), valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentesek . A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 %, a készpénzfelvételre pedig 0,3 %.

A tranzakciós illeték hatálya 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre is.

Biztosítási adó

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítások adója továbbra is 30%. 2013-tól 15% adó terheli a casco biztosításokat, 10% a vagyon és balesetbiztosításokat. Az életbiztosítás adómentes marad.